- Ash...? Hova lettél?- hallottam meg Aaron hangját, de nem szóltam egy szót se.
Majd miután elindult leugrottam a fáról és kicsit gyorsította, hogy utolérjem. amint ez sikerült egy gyors puszit nyomtam a nyakára, majd belefújtam a fülébe, miktől kirázta a hideg. Az akcióm után előreszaladtam az ajtóhoz, de hátam mögül még hallottam a morgolódását, hogy ezt majd még visszakapom. Miután odaért az ajtóhoz a szokásos 3 puszival üdvözöltük egymást, majd együtt folytattuk utunkat a 13-as teremhez ahol első óránk volt.
- Hétvégén el kéne menni bulizni egy jót... nem?- néztem kérdőn Aaronra, aki kicsit meglepődött kérdésem hallatán - Most mi van? Miért nézel így?
- Bocsi, csak még mindig nem szoktam meg, hogy már nem vagy az a "jókislány", aki voltál. Amúgy felőlem elmehetünk. Majd ha megjönnek a többiek megbeszéljük.
- Oké- mondtam csillogó szemekkel.
Lassan befutottak a többiek, és megbeszéltük a péntek esti programot. Edward mondta, hogy lesz valami nyitóbuli a plázában és a Dark Hollowness is fellép.
- A DH is ott lesz?
- Igen.
- Menjünk el, menjünk el, menjünk el, menjünk el, menjünk el, menjünk el!- nyaggattam a többiek kölyökkutyaszemekkel nézve.
- Jó, jó elmegyünk, csak maradj már nyugton Ash - mondta Aaron.
- Viiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii! Köszi!- mondtam és a nyakába ugrottam, szegény meg hirtelen köpni-nyelni sem tudott.
Aztán becsengettek. Hamar eltelt a nap. Főleg, hogy annyira pörögtem, hogy le se lehetett lőni. Még délután is ugyanazon a fordulatszámon, pedig még csak szerda volt. Szegény Danielt is lefárasztottam estére.
- Jól van húgi, elhiszem, hogy várod meg, hogy be vagy zsongva, de most már menj és inkább a szobádban zsongj- mondta bátyán kicsit mérges hangon, és jókedvem egyből elszállt.
- Rendben... Bocsánat- mondtam szomorkásan és felmentem a szobámba.
Összekészülődtem másnapra, letusoltam majd lefeküdtem aludni. Másnap eléggé rossz kedvem volt, vagyis inkább nem volt kedvem pörögni, mert úgy éreztem azzal, csak mások idegeire megyek, azt pedig nem akartam. Aaronnak fel is tűnt, hogy valami nincs rendben.
- Ash... mi történt?
- Semmi, csak nem akarok az idegeiteken pörögni...
- Jajj te... Nem idegesít minket ha pörögsz- mondta Aaron mosolyogva- Na had lássak egy mosolyt.
Mindig is jól esett a törődés amit tőle és a többiektől kaptam. Nem is tudnám mi lenne velem nélkülük.
Délután ahogy hazaértem Daniel már várt. Meglepődtem, hogy ott sétafikál a ház előtt. Amint meglátott odaszaladt hozzám
- Ne haragudj kérlek a tegnapiért, hogy olyan durván szóltam hozzád, vagyis rád... Nem akartalak megbántani. Már tegnap este át akartam menni hozzád bocsánatot kérni, de éreztem hogy az összes jó kedved átváltott rossz kedvvé és annyira szégyeltem magam, hogy inkább nem akartam a szemed elé kerülni.
- Semmi baj Dan. Megesik az ilyen, és bármikor átjöhetsz tudod jól, hogy szeretlek és örülök neki ha a közelemben vagy-mondtam mosolyogva, majd megöleltem- Menjünk be.
Végre eljött a péntek este. A kedvenc, vérvörös, félpántos koktélruhámat vettem fel és hozzá egy fekete magassarkút. Indulás előtt még gyorsan sminkeltem egy kicsit, majd elindultam a pláza felé. Daniel nem jött. Nem volt kedve.
Mikor odaértem a pláza elé a megbeszélt találkozó helyre. még nem volt ott senki. Aztán nem sokkal később odaért Aaron, majd Sly, Ed és Enelya.
- Itt van mindenki, úgyhogy menjünk be- mondta Ed.
Bent leültünk egy szimpatikus asztalhoz, és kértünk egy egy koktélt. A srácok ragaszkodtak hozzá, hogy ők fizetnek, esélytelen volt vitába szállni velük úgyhogy más ötletem támadt. Ki kellett mennem a mosdóba, és odafelé menet rábeszéltem a pincért, hogy az este folyamán, mindent féláron számoljon nekünk.Nem kellett sokáig győzködnöm miután mondtam a másik választási lehetőségét.
Miután mentem vissza az asztalhoz elmerültem a gondolataimban, és valakivel összeütköztem. Az ütközés hatására fenékre pottyantam, majd felnéztem, hogy még is kinek mentem neki, és megdöbbenve láttam, hogy Tyler áll előttem a Dark Hollowness énekes, gitárosa.
- Jól vagy? Nem ütötted meg magad?- hajolt le hozzám, hogy felsegítsen.
- Jól vagyok, kutya bajom. Köszönöm- mondtam miután felsegített.
- Gondolom tudod, hogy ki vagyok, de az illem úgy követeli meg, hogy bemutatkozzam. Tyler vagyok
- Én pedig Ashley Greene. Örülök, hogy megismerhetlek- mondtam mosolyogva.
- Én is örülök. Meghívhatlak egy koktélra?
- Igen, köszönöm- mosolyogtam, majd egy gyors és kérdő pillantást vetettem Aaronékra mindannyian bólintottak, úgyhogy mentem Tyler után.
Kicsit meglepett amikor kihúzta a széket, hogy leüljek. Ritkán kapok ennyi figyelmességet.
- Nos Ashley...
- Szólíts nyugodtam csak Ash-nek, és bocsánat, hogy a szavadba vágtam- mondtam kicsit zavarban.
- Semmi baj- mosolygott- szóval Ash mit szeretnél inni? Mondjuk egy sex on the beach-hoz mit szólsz?
- Tökéletes. Köszönöm- mosolyogtam ismét.
Tyler szólt a pincérnek, és megrendelte a koktélokat. Ő is ugyan azt itta, amit én.
- Mesélnél egy kicsit magadról Ash?
- Persze. Mire vagy kíváncsi?
- Hm... mit csinálsz szabadidődben?
- Általában a barátaimmal vagyok, bulizok, otthon takarítok, főzök, és főzés közben néha dudorászok is és szeretek is énekelni. Többen is mondták, hogy jó hangom van- mondtam és mikor megemlítettem, hogy mások szerint jó hangom van felcsillantak a szemei. Majd a zsebéhez kapott, és elővette a telefonját, én pedig kíváncsian figyeltem, mit csinál.
- Ne haragudj, de most mennem kell, mert mindjárt mi következünk. Majd később még találkozhatunk?
- Nem haragszom, menj csak ha menned kell. Persze- mosolyogtam, majd arra az asztalra mutattam, ahol a srácok és Enelya ültek- annál az asztalnál majd meg találsz.
- Rendben. akkor majd még találkozunk- mosolygott. majd elment.
Visszamentem a többiekhez. Enelya egyből kifaggatott. Röviden elmondtam neki, hogy mi volt. Aztán hallottuk, hogy felkonferálták a színpadra a Dark Hollownest és odagyűltünk a színpad elé. Tyler egyből kiszúrt és rám kacsintott. Én csak mosolyogtam.
- A következő dalt egy gyönyörű lánynak szeretném énekelni, akit ma ismertem meg. A neve Ashley Greene- mondta Tyler, majd rám nézett és folytatta- Ash, megkérhetlek, hogy gyere fel a színpadra?
Én pedig csak bólintottam. Az egész olyan volt, mint egy valóra vált álom. Alig akartam elhinni. A koncert hátralévő részét a színpadon töltöttem. Az egyik számnál Tyler úgy gondolta, hogy hozat nekem egy mikrofont, hogy vele énekeljek. Valami hatalmas tapsot kaptunk a szám végén, és teljesült az egyik álmom ezzel.
A koncert végén megköszöntem Tylernek a lehetőséget, hogy énekeljek.
- Nincs mit köszönnöd. Inkább én illetve mi köszönjük, hogy hallhattunk Téged énekelni, és a srácokkal úgy döntöttünk, hogy szeretnénk még hallani a hangod.
- Ezt hogy érted?- kérdeztem vissza meglepetten.
- Szeretnénk ha Te lennél az énekesünk- mondta Tyler.
Nekem pedig le kellett ülnöm. Alig akartam elhinni, hogy ez most komoly, hogy egy nap alatt valóra vált az álmom.
- Köszönöm nektek ezt az óriási nagy megtiszteltetést. Örömmel elvállalom ezt a feladatot. Köszönöm nektek ezt a mai estét és azt, hogy segítettetek, hogy valóra váljon az álmom- mosolyogtam könnybe lábadt szemekkel.
- Nincs mit köszönnöd, és örülünk, hogy valóra válthattuk az álmod - mondta Lucas.
A pillanatot a telefonom zavarta meg. Enelya hívott, hogy hova lettem. Rövidre zárva a beszélgetést mondtam, hogy mindjárt megyek.
- Nem akarunk feltartani, úgyhogy most csak egy telefonszámot szeretnénk kérni, hogy a későbbiekben eltudjunk majd érni - mondta Tom.
- Persze - mondtam és előhalásztam a táskámból egy tollat, papírt, majd gyorsan ráírtam a számom és odaadtam Tomnak.
- Akkor ha nem haragszotok meg most megyek.
- Menj csak. Majd valamelyikünk hívni fog.
- Rendben. Sziasztok.
- Szia.
Enelyáék már vártak.
- Hova tűntél, és mi történt, hogy fülig ér a szád?- kérdezte Enelya kicsit duzzogva.
- Talán nem érezted jól magad?- kérdeztem vissza abba hagyva a mosolygást.
- Unalmas volt...
- Értem. Ti is unatkoztatok?- néztem a srácokra.
- Egy kicsit igen.- válaszolt Aaron mindenki helyett.
- Hát jó. Akkor menjünk haza.
Bent leültünk egy szimpatikus asztalhoz, és kértünk egy egy koktélt. A srácok ragaszkodtak hozzá, hogy ők fizetnek, esélytelen volt vitába szállni velük úgyhogy más ötletem támadt. Ki kellett mennem a mosdóba, és odafelé menet rábeszéltem a pincért, hogy az este folyamán, mindent féláron számoljon nekünk.Nem kellett sokáig győzködnöm miután mondtam a másik választási lehetőségét.
Miután mentem vissza az asztalhoz elmerültem a gondolataimban, és valakivel összeütköztem. Az ütközés hatására fenékre pottyantam, majd felnéztem, hogy még is kinek mentem neki, és megdöbbenve láttam, hogy Tyler áll előttem a Dark Hollowness énekes, gitárosa.
- Jól vagy? Nem ütötted meg magad?- hajolt le hozzám, hogy felsegítsen.
- Jól vagyok, kutya bajom. Köszönöm- mondtam miután felsegített.
- Gondolom tudod, hogy ki vagyok, de az illem úgy követeli meg, hogy bemutatkozzam. Tyler vagyok
- Én pedig Ashley Greene. Örülök, hogy megismerhetlek- mondtam mosolyogva.
- Én is örülök. Meghívhatlak egy koktélra?
- Igen, köszönöm- mosolyogtam, majd egy gyors és kérdő pillantást vetettem Aaronékra mindannyian bólintottak, úgyhogy mentem Tyler után.
Kicsit meglepett amikor kihúzta a széket, hogy leüljek. Ritkán kapok ennyi figyelmességet.
- Nos Ashley...
- Szólíts nyugodtam csak Ash-nek, és bocsánat, hogy a szavadba vágtam- mondtam kicsit zavarban.
- Semmi baj- mosolygott- szóval Ash mit szeretnél inni? Mondjuk egy sex on the beach-hoz mit szólsz?
- Tökéletes. Köszönöm- mosolyogtam ismét.
Tyler szólt a pincérnek, és megrendelte a koktélokat. Ő is ugyan azt itta, amit én.
- Mesélnél egy kicsit magadról Ash?
- Persze. Mire vagy kíváncsi?
- Hm... mit csinálsz szabadidődben?
- Általában a barátaimmal vagyok, bulizok, otthon takarítok, főzök, és főzés közben néha dudorászok is és szeretek is énekelni. Többen is mondták, hogy jó hangom van- mondtam és mikor megemlítettem, hogy mások szerint jó hangom van felcsillantak a szemei. Majd a zsebéhez kapott, és elővette a telefonját, én pedig kíváncsian figyeltem, mit csinál.
- Ne haragudj, de most mennem kell, mert mindjárt mi következünk. Majd később még találkozhatunk?
- Nem haragszom, menj csak ha menned kell. Persze- mosolyogtam, majd arra az asztalra mutattam, ahol a srácok és Enelya ültek- annál az asztalnál majd meg találsz.
- Rendben. akkor majd még találkozunk- mosolygott. majd elment.
Visszamentem a többiekhez. Enelya egyből kifaggatott. Röviden elmondtam neki, hogy mi volt. Aztán hallottuk, hogy felkonferálták a színpadra a Dark Hollownest és odagyűltünk a színpad elé. Tyler egyből kiszúrt és rám kacsintott. Én csak mosolyogtam.
- A következő dalt egy gyönyörű lánynak szeretném énekelni, akit ma ismertem meg. A neve Ashley Greene- mondta Tyler, majd rám nézett és folytatta- Ash, megkérhetlek, hogy gyere fel a színpadra?
Én pedig csak bólintottam. Az egész olyan volt, mint egy valóra vált álom. Alig akartam elhinni. A koncert hátralévő részét a színpadon töltöttem. Az egyik számnál Tyler úgy gondolta, hogy hozat nekem egy mikrofont, hogy vele énekeljek. Valami hatalmas tapsot kaptunk a szám végén, és teljesült az egyik álmom ezzel.
A koncert végén megköszöntem Tylernek a lehetőséget, hogy énekeljek.
- Nincs mit köszönnöd. Inkább én illetve mi köszönjük, hogy hallhattunk Téged énekelni, és a srácokkal úgy döntöttünk, hogy szeretnénk még hallani a hangod.
- Ezt hogy érted?- kérdeztem vissza meglepetten.
- Szeretnénk ha Te lennél az énekesünk- mondta Tyler.
Nekem pedig le kellett ülnöm. Alig akartam elhinni, hogy ez most komoly, hogy egy nap alatt valóra vált az álmom.
- Köszönöm nektek ezt az óriási nagy megtiszteltetést. Örömmel elvállalom ezt a feladatot. Köszönöm nektek ezt a mai estét és azt, hogy segítettetek, hogy valóra váljon az álmom- mosolyogtam könnybe lábadt szemekkel.
- Nincs mit köszönnöd, és örülünk, hogy valóra válthattuk az álmod - mondta Lucas.
A pillanatot a telefonom zavarta meg. Enelya hívott, hogy hova lettem. Rövidre zárva a beszélgetést mondtam, hogy mindjárt megyek.
- Nem akarunk feltartani, úgyhogy most csak egy telefonszámot szeretnénk kérni, hogy a későbbiekben eltudjunk majd érni - mondta Tom.
- Persze - mondtam és előhalásztam a táskámból egy tollat, papírt, majd gyorsan ráírtam a számom és odaadtam Tomnak.
- Akkor ha nem haragszotok meg most megyek.
- Menj csak. Majd valamelyikünk hívni fog.
- Rendben. Sziasztok.
- Szia.
Enelyáék már vártak.
- Hova tűntél, és mi történt, hogy fülig ér a szád?- kérdezte Enelya kicsit duzzogva.
- Talán nem érezted jól magad?- kérdeztem vissza abba hagyva a mosolygást.
- Unalmas volt...
- Értem. Ti is unatkoztatok?- néztem a srácokra.
- Egy kicsit igen.- válaszolt Aaron mindenki helyett.
- Hát jó. Akkor menjünk haza.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése